A Lázár Vilmos Általános Iskola honlapja

Névadónk: Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815-1849)

Lázár Vilmos (Nagybecskerek, 1815 - Arad, 1849, okt. 6.): honvéd ezredes, az aradi 13 vértanú egyike. Volt császári tiszt, 1848-ban százados, 1849. febr. 1-től őrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az É-i hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban, Karánsebesnél tette le a fegyvert. A börtönben írott visszaemlékezési L. V. 1849-ki honvédezredes aradi fogságában kivégeztetése előtt írt emlékiratai címmel jelentek meg (Sátoraljaújhely, 1883). - Irod. Hamvay Ödön: Az aradi tizenhárom (Bp., 1899).

Örmény származású magyar nemesi családban született. Katonai szolgálatát 1834-ben kezdte a 34. gyalogezredben. Ferdinánd császár 1. huszárezredében hadnagyi kinevezést nyert, de ő 1844-ben elhagyta a katonai pályát, és feleségével, báró Revitzky Máriával visszavonult zempléni birtokára gazdálkodni. 1847-től a vasúttársaság főpénztárnoka volt.
Az 1848-as események hatására belépett a magyar seregbe. Október 19-én a győri 39. honvédzászlóaljban főhadnagyi rangot kapott, november 13-ától az első utászzászlóalj századosa lett. Részt vett az utászkar szervezésében, majd 1849 januárjában Perczel Mór hadtestében teljesített szolgálatot. Február 1-jétől, őrnagyi rangban Répásy Mihály tábornok segédtisztje volt. Tábornoka képviseletében jelen volt az április 3-ai tiszafüredi gyűlésen, ahol Görgei kikényszerítette Dembiński lemondását.
Április 5-én kinevezték egy zemplénben állomásozó dandár parancsnokának, feladata a megye Galíciai határának biztosítása volt. A hónap végén dandárával a Kassán szerveződő felső-magyarországi hadtesthez osztották be, június közepétől a hadtest egyik hadosztályának parancsnoka lett. Részt vett a Duklai-hágón át június 17-e és 19-e között betört cári fősereg elleni utóvédharcokban. Július 16-án alezredessé léptették elő. Kiválóan szerepelt a szabadságharc utolsó csatáiban. Augusztus 12-én Bem tábornok ezredessé léptette elő és megbízta a felső-magyarországi hadtest maradványaiból alakított IX. hadtest parancsnokságával. Csatát vesztett seregével Lugos irányába vonult. Karánsebesnél elvált Dessewffy Arisztidtól, s Hátszeg felé vette az irányt, azonban augusztus 19-én hadteste mintegy 4600 főnyi maradványával kénytelen volt a császári csapatok előtt letenni a fegyvert.
Noha csak ezredesi rangot viselt, mint önálló hadtestvezénylőt a szabadságharc tábornokaival együtt állították az aradi hadbíróság elé. Mivel a császári csapatok előtt tette le a fegyvert, "kegyelemből" golyó általi halálra ítélték. Az Aradi vértanúk között őt végezték ki elsőként.
Csontjait csak 1913-ban találták meg az aradi vár sáncában. Most az emlékoszlop kriptájában nyugszik.

Lázár Vilmos utolsó mondatai
"Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek."

(Forrás: Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lázár_Vilmos)

Damjanich János

Dessewffy Arisztid

Kiss Ernő

Az aradi vértanúk: Knézich Károly, Nagy Sándor, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Pöltenberg Ernő, gróf Leiningen Károly, Török Ignác, gróf Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos.

Október 6-a mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, a kegyelet ünnepe, amelyen megemlékeznek az 1848-as magyar szabadságharc ismert és ismeretlen hőseiről, akik a szabadságért, országuk függetlenségéért a legdrágábbat, az életüket áldozták.

Knézich Károly

Lahner György

Lázár Vilmos

1849 őszére egész Európában vérbe fojtották a világrészen végigsöprő forradalmi hullámot. Utoljára került sor Magyarországra. Előzőleg a fiatal forradalmi honvédhadsereg sorra legyőzte a szabadságharc ellen fellázított felkelőket és a forradalom ellen az országra zúdult osztrák hadakat. De akkor jött ,"Európa csendőre", az orosz cár, aki Bécs segítségére sietett. 200 000 kitűnően felszerelt, pihent orosz katona támadt a jóval kisebb számú, elcsigázott szabadságharcosokra. A végső harc kimenetele nem volt kétséges. 1849. augusztus 13-án Világosnál a Görgey Artúr parancsnoksága alatt álló honvédhadsereg az oroszok előtt lerakta a fegyvert.

gróf Leiningen Károly

Nagy Sándor

Pöltenberg Ernő

A megtorlás egyik leglátványosabb színhelye Arad volt. Nyilvánosan, az egész világ szeme láttára, elrettentő példaként a szabadságharc 13 tábornokát végezték ki. Azokat, akik a forradalmi hadak élén sorra verték az osztrák hadvezéreket. Tulajdonképpen büntették az egész népet, hogy ilyesmit többé meg ne kíséreljen.

De a kegyetlenkedés, a megtorlás végeredményben bumerángként csapott vissza. A diktatúra két évtizede után a szabadságharc legtöbb célkitűzése megvalósult, az aradi vértanúk pedig az utókor számára a szabadságszeretet, a helytállás, az önfeláldozás örökös, fénylő példaképei lettek, és ma is azok.

Schweidel József

Török Ignác

Vécsey Károly

Aulich Lajos

Lázár Vilmos levele feleségének

Október 5-én, 1849.
Mindenem e földön, kedves szentem, Máriám! A lelkiatya, akinek kezeiben letettem vallomásomat - és kinek kitártam tiszta öntudattal bíró keblemet, át fogja neked adni kis gyűrűmet, szivartárcámat és evőeszközömet melyet itt, fogságom alatt használtam. Károlynál fogsz találni egy levelet és kedves arcképedet - azonkívül több holmit. - Én keresztülvíttam az élet-halál tusáját - én meg fogok halni, mint férfiúhoz illik. Szívem, a szegény, mely érted fog dobogni utolsó ütéséig, és tiszta szerelmem nálad maradnak. - Én nem akarom átkozni a végzést, nem senkit - én boldogító szerelmedben öt évet és majd két hónapot éltem, és ezen idő vigaszul szolgál. hogy már el kell hagyni e földi pályát. - Adj gyermekeink mindegyikének, ha kilép a világba, egy emléket tőlem - élő jeléül annak, hogy az, aki becsületesen és tisztán élte egész életét-nyugodtan bír meghalni, ha ártatlanul is, mint én. Te pedig, éltem védangyala, kinek kezeiben lételem tisztább és jobb lett - Teneked, kedves Marim, még egyszer az utolsó istenhozzádot mondom, és szolgáljon ezen vallomásom neked vigaszul, hogy annak oka, miszerint nyugodtan halhatok meg, Te vagy, és felteszem felőled, Te mindenem, hogy méltó fájdalmaidat nem lecsillapítani, mert azt, tudom, hogy nem lehet; tudom magamról is, de korlátolni fogod, és azzal bebizonyítani, mily kedves emlékem Teneked.

Köszöntsd, csókold nevemben Ármint, Hermit, Lórit, Minát, Stainert+ és Mednyánszkyt+ és különösen még Szomjasékat+ és minden jó ismerősöket és barátokat - és rokonokat.

Csókold kedves gyermekeinket, és öleld forrón szívedhez nevemben, miként én Téged, Te kedves Marim, képzeletemben ölellek és szorítlak ezen az utolsó percenetig érted dobogó szerelmes szívemhez. - Isten veled! Tied örökké, még a síron túl is a te hű

Vilmosod

A papnak adtam egy aranyat misére! Isten veled!